90 
Szegény Galicia 
Cisna, április 6. 
Hegy és megint csak hegyi. Hegyek. Zöldel a tető 
és fehéren szikráznak a völgyek. Ami havat csali oda- 
kent a szélvész a hegyek oldalához, az mind lerop­ 
pant a mélybe. Most ott van. A hegyek zöldek, a 
völgy fehér és sárga a falu. Egy egészen apró ron­ 
gyos kis galíciai falu. Holt falu. Itt a Spitzer-féle gőz- 
fűrész volt az élet. Jöttek az erdélyi magyarok és jöt- 
tek az oláhok és nekiestek az erdőnek. Tavasszal jöt­ 
tek, zsirba mártogatott ingben és nem is mentek haza,, 
mig meg nem kérgesedett rajtuk a condra. Most ko­ 
rábban szaladtak haza, mint máskor. És nem is mentek 
egyedül. Velük mentek a zsidók. A boltos, a kantinos, 
a suszter, a rabbi. A kereskedelem, ' az ipar, az élet. 
Csak a szegények maradtak idehaza. A rutének. Ez még 
november végén történt. Aztán jöttek az oroszok. Jöttek 
és az épülő templom tégláiból lábmelegitőt csináltak, a 
vaskeresztből fejfát, a deszkából tüzet, a házakból is­ 
tállót és a leányokból asszonyt. És ezt mind egy rövid 
félóra alatt. Abban a félórában hallgatott el a falu. 
Megroppant, szétmállott a templom, földbesüppedt a ke­ 
reszt, elüszkösödött a szarufa, bemocskolódott az ágy 
és darabokra szakadtak a zsinórok a leánypruszlikokon.